~Emberek

2. fejezet

�rta: Norka

Csendben l�pek be az oszt�lyterembe. Egy-k�t ember r�m n�z, de hamar f�lreford�tj�k a fej�k, mikor r�juk n�zek. Az �r�k zavartalanul telnek eg�szen a 3. sz�netig. Amikor ugyanis valami f�lelmetes trappol�st hallottam, ami meg�llt az oszt�ly ajt� el�tt. Megpr�b�ltam a „fangirl”-sikolyokat figyelmem k�v�l hagyni, an�lk�l is tudtam, hogy Sho l�togat meg. M�r ugrok is f�lre, mikor �pp a nyakamba akarn� vetni mag�t. Helyette az egyik oszt�lyt�rsam nyak�ba k�t ki (csak z�r�jelben, a l�ny az �jul�ssal k�szk�dik, hogy valaki olyan �lelte meg, mint Sho), de mikor �szre veszi, hogy nem �n vagyok a karjaiban, olyan elkeseredett arcot v�g, hogy musz�j legal�bb egy picit mosolyognom.

-Nao-chan, annyira gonosz vagy velem!!! – mondja, �s oda�ll mell�m. K�zelebb hajol, pr�b�l meg�rinteni. Soha nem �rtettem, hogy mi ez a nagy igyekezet benne, hogy hozz�m �rjen.

-Mit szeretn�l? –k�rdem t�le, mikor m�r kezdek belef�radni ez egyre humorosabb� v�l� „t�ncunk”-ba. (Ami abb�l �ll, hogy �n balra-jobbra mozgok f�lre a mindent meg�rint� kezeit�l)

-Este lesz egy koncert�nk. Nincs kedved elj�nni? – este? T�k�letes. Addig sem kell Akira-san �s a valamelyik „kedvese” hangj�t hallgatom...

-Benne vagyok. Hol lesztek? – L�tom rajta a meglep�d�s eszenci�j�t, de nem sz�l egy sz�t sem, csak megadja a c�met, �s csendben �rvendezik… am�g el nem lepik a fangirl�k. Mivel � a front embere, ez egyik „nagyon men�” band�nak. Csendesen b�lintok, �s visszamenek�l�k az oszt�lyba, �s visszatemetkezem a k�nyvembe.

~

Este �tvedlek valami norm�lis cuccba (farmer hossz� ujj� p�l�, cip�.), �s bekopogok Akira-sanhoz. Elmer�lten g�pel valamit a laptopj�n. Mondtam m�r, hogy �r� a gy�map�m? �s azt, hogy anyuk�m mostoha�ccse? Halkan k�h�cselek, de � felteszi a mutat� ujj�t, hogy maradjak csendben. Neki t�maszkodom az ajt�f�lf�nak, �s onnan b�mulom, ahogy dolgozik. Be kell vallanom eg�sz j�k�p�. Vil�gos haja �s k�k szemei vannak. Ha nem tudn�m, hogy f�lig jap�n, biztos k�lf�ldinek mondan�m. Egyenes orr, finom metsz�s� ajkak… Nem csoda, hogy szinte minden �jjel m�s-m�s illet� fordul meg az �gy�ban… Annyira belemer�l�k a gondolkod�sba, hogy �szre sem veszem, hogy m�r egy ideje r�m figyel. �risten! Hova lett a legend�s figyelmem???

-Mi a baj? – k�rdi.

-Semmi.. csak… �hh, elmegyek itthonr�l, n�h�ny ismer�s�mmel, egy koncertre. Gondoltam sz�lok, hogy ne agg�djon. – b�lint, �s megint azzal a n�z�s�vel m�reget, amit�l fel �ll a h�tamon a sz�r. Kifordulok a szob�b�l, de magamra er�ltetem a nyugalmat. Kellemesen lekocogom azt a t�vot, ami a lak�s, �s a PUB k�z�tt van. Nagy a t�meg, de siker�l addig �gyeskednem, am�g be nem ker�l�k Sho-�k �lt�z�j�be. A fi�k arca ideges, de legal�bb az az � arca der�l fel, mikor megl�t.

-Nao-chan! Nem gondoltam volna, hogy elj�ssz! Hogy tudt�l bejutni? – felh�zom a szem�ld�k�m, erre elmosolyodik.

-Igazad van, nekem ezt igaz�n tudnom kellene, nem igaz? – B�lintok, �s megk�rdezem, hogy hova lehet menni, am�g koncerteznek. A legjobb helyre kapok helyet (abb�l az okb�l, hogy Sho elejt n�h�ny megjegyz�st, miszerint mi NAGYON k�zeli bar�tok vagyunk… ink�bb nem teszek hozz� semmilyen megjegyz�st.), �s be kell vallanom, a fi�k t�nyleg nagyon j� zen�t j�tszanak.

~

Este hulla f�radtan estem be a lak�sba. Nem is nagyon figyeltem, hogy hova �l�k, mikor ledobtam magam a kanap�ra a nappaliban. Csak az fura, hogy puha, �s felny�g�tt. Kiss� lassan esett le, hogy a gy�map�mra �ltem r�. Viszont mikor r�j�ttem a hib�mra, megpr�b�ltam min�l hamarabb leker�lni r�la.

-Bocsesz. Nem l�ttam, hogy itt fekszik. – r�m n�z, �lmos szemekkel, haja �ssze van borzolva, �s �gy n�z r�m, mint aki t�nyleg nem tudja, hogy ki vagyok.

-M-m… -r�zza a fej�t- semmi baj, nem vagy neh�z. Milyen volt a koncert?

-�lvezhet�. – R�koncentr�lok a f�rd� ajt�ra. Azt hiszem r�m f�r egy zuhanyz�s. Ez volt az egyik nagy el�nye, hogy �sszek�lt�ztem a gy�map�mmal. K�l�n f�rd�szoba, ahol nem kell att�l f�lnem, hogy b�rki „bekopog” h�tulr�l, ha esetleg lehajolok… �s annyi ideig folytathatom magamra a vizet, am�g akarom. Most sem sietek, a zuhanyz�ssal. Figyelem, hogy a b�r�m�n milyen mint�kat rajzolnak ki a v�zcseppek. Egyszer csak hideg fuvallat csapja meg a b�r�m. Valaki bej�tt volna? Elz�rom a vizet, �s a t�r�lk�z� ut�n ny�lok. Egy k�z a kezemhez �r, �s hamarosan megl�tom, hogy Akira-san �ll velem szemben. A szemem elkerekedik. Mit akarhat?

-Ne v�gj m�r ilyen k�ts�gbe esett arcot! Csak kezet akarok mosni. – Nem tudom, honnan veszem magamnak az er�t, de kil�pek a zuhanyz�b�l, �s k�pes vagyok arra, hogy h�tat ford�tsak neki. Hirtelen annyit �rzek, hogy �t�lel. Megmerevedek.

-Hmmm, nagyon finom az illatod, mondtam m�r? –suttogja –gondolom �n- �rz�kinek sz�nt hangon. F�lre �t�m a kez�t, �s kih�tr�lok a f�rd�b�l, mik�zben a f�lelem egyre jobban kezd bennem kikrist�lyosodni.

-Nem b�rom elviselni, ha m�sok hozz�m �rnek. –mondom halkan, mik�zben az egyik kezemmel �t�lelem magam. Nem b�rok Akira-san szem�be n�zni. �rzem, ahogy a f�lelmemet a harag v�ltja fel.

Mikor leszek v�gre k�pes elfogadni azt a h�tk�znapi dolgot, hogy hozz�m �rnek?!?!?!?